A keresztény hagyományok szerint húsvét minden évben a tavaszi napforduló utáni első holdtöltét követő vasárnapon van. Az ezt megelőző 40 nap a böjti időszak, ami hamvazószerdával kezdődik.
Nagypénteki böjt
A húsvét vasárnap előtti péntek, azaz a nagypéntek az egyik legcsendesebb nap a keresztények számára. Jézus keresztre feszítésére emlékezve ilyenkor sokan tartanak böjti napot, többféle módon is – mondta Borbás Marcsi, a Gasztroangyal szerkesztő-műsorvezetője.
A legszigorúbb böjti változat szerint nagypénteken nem szabad egyáltalán enni. Ennél enyhébb változat szerint ezen a napon csak a legegyszerűbb élelmiszereket, kenyeret és vizet szabad fogyasztani, sokan pedig olyan szabályhoz tartják magukat, miszerint nagypénteken csak háromszor szabad étkezni, és csak egyszer szabad jóllakni. Természetesen tilos a húsfogyasztás is. Több vidéki településen hagyományosan savanyú leveseket készítenek ilyenkor, például aszalt szilvás bablevest – mesélte Borbás Marcsi.
Ünnepi ételek, mint jelképek
A húsvéti ételeknek fontos jelképi erejük is van – folytatta. Nem véletlen tehát, hogy éppen tojás, sonka, illetve bárány kerül az ünnepi asztalra. A hagyományos piros tojás azért piros, mert kívülről Krisztus vérét jelképezi, maga a tojás pedig Krisztus könnyét – magyarázta.
Húsvét vasárnap, Krisztus feltámadásával ér véget a böjti időszak, akkor ehetjük meg a főtt sonkát a tojással, a sült bárányt, vagy a bárány paprikást, ami a pásztorkultúra miatt emblematikus magyar étel. A Gasztroangyal népszerű műsorvezetője mesélt szülőhelyének, a Bács-Kiskun megyei Madaras húsvéti szokásairól is, természetesen azt emelte ki, ami az ünnepi menüvel kapcsolatos: Madarason sonkafőzéskor a sonkalébe tesznek egy darab kolbászt is, amitől még fűszeresebb ízű lesz a hagyományos húsvéti étel.
Húsvéti kalács
A tradicionális húsvéti ételekben nem nagyon van eltérés országszerte – mondta Borbás Marcsi –, talán csak a húsvéti kalácsot tekintve van némi különbség: vannak tájegységek, ahol a főtt sonkát édes kaláccsal eszik, míg máshol friss kenyérrel.
A sváb tájegységekre jellemző, hogy húsvétkor kerek kalácsot készítenek, ami az örökkévalóságot jelképezi.
A kalácsnak nagyon sokféle változata és neve van – mesélte a gasztronómiai műsor háziasszonya – több helyen készítenek ilyenkor mákos-diós kalácsot, van, ahol 5-6 kilós változatban is elkészül, ezt bábakalácsnak is nevezik.